útalap

Útalap



Az útalapokat az alap rétegek típusai és a felhasznált anyagok alapján csoportosíthatjuk

 

Zúzottkő alapok, ezeket a nagyteherbírással rendelkező utakhoz használjuk, a rajta áthaladó több tonnányi forgalom hatására ugyanis után tömörödnek. Így az út az igénybevételnek megfelelő alapszilárdságot éri el.

 

Sovány cementbeton alapok, a betonozott alapok fixek, nem tömörödnek a használatbavétellel sem. Így az adott utakhoz, a megfelelő keverésarányú – ez talajminőségtől, igénybevételtől függően változó – alaprétegek készülnek.

 

Stabilizált burkolatalapok, az adott földterület esetleg saját anyagából, esetleg az egyéb építkezési munkák, akár bontás során keletkezett építési törmelékek felhasználásával készül. Elsősorban alsó alaprétegként használják.

 

Bitumenes burkolatalapok, ezek az aszfaltkeverő telepen kevert aszfaltok, illetve bitumenes kötőanyagú zúzottkőrétegek. Ezek típustól és keverési aránytól függően egyaránt használhatóak alsó és felső alaprétegeként.

 

útalap

Zúzottkő alapok

 

A zúzottkő alapok, már évezredek óta alkalmazott útalapok. Ennyi idő alatt természetesen számos változáson mentek át. Mai használatban viszont csak bizonyos típusai maradtak, hiszen lovasszekerek és postakocsik helyett ma már gépjárműveket terhelését kell kibírnia az utaknak.

A folytonos szemeloszlású zúzottkő útalap: azonos méret tartományok közé eső zúzottkőből, zúzalékból és zúzott homokból álló anyag. A kőanyagot keverőgépben állítják elő. A homok és zúzalék kiatt nagy belső súrlódással rendelkező keveréket kapunk, amit az adott területre terítünk.

Zúzalékként használhatóak bontott anyagok is, például bontott beton és bontott aszfalt is.

A szakaszos szemeloszlású, makadám rendszerű zúzottkő útalap három egymásra helyezett anyagrétegből áll. Első rétegként 35/55-ös szemnagyságú zúzottkövet terítünk el. Ezt utána lehengereljük. Így mintegy 8-12 cm tömör vastagságot érünk el. Az elterített zúzottkövet, ezután benedvesítjük és hengereljük, majd 2-4 cm vastagságban 5/12-es szemnagyságú zúzalékot terítünk rá. Ezt a réteget is behengereljük. A munkafolyamat végén 2 cm homok terítésével kitöltjük a megmaradt hézagokat.

Az így elkészült útrétegek később még a forgalom hatására kis mértékben tömörödnek. Ezért ez típusú rétegezés igazából csak kis forgalmi terhelésű utaknál alkalmazható.

  

Sovány cementbeton alapok

 

útalapA betonalapoknál fontos tudni, hogy ezek húzószilárdsága viszonylag alacsony, ezért a repedések sokkal sűrűbben jelentkezhetnek benne. A cementbeton alapok viszont, ennek ellenére nem nyílnak meg. Ehhez fölötte az aszfalt- útrétegnek legalább 8-10 cm vastagnak kell lenni. Így a földmozgásból eredő apró repedések nem tudnak tovább terjedni az útra.

A sovány cementalapoknál szükséges az utókezelés. Célja a kötéshez szükséges víz eltávozásának megakadályozása, illetve pótlása (öntözés, vízvisszatartó filmbevonat készítése, bitumenemulzió permetezése). A következő réteg ráhúzása, ezért csak az építés utáni hetedik nap után megengedett.

 

Stabilizációs rétegek

 

A stabilizáció lényege, az építési telken történő optimális anyaggazdálkodás. Ezért ezekhez a rétegekhez helyi anyagokat használunk fel. Elsősorban a talaj minősége dönti el, hogy a stabilizálást milyen kötőanyaggal végezzük. A szokásos stabilizálási eljárások és alkalmazásuk a talaj fajtájának függvényében:

 

  • Bitumenes talajstabilizálás (homok, homokos kavics, iszapos homok);
  • Cementes talajstabilizálás (iszapos homok, iszapos kavics, esetleg homokos kavics, homok esetén);
  • Meszes talajstabilizáció (agyagtalajok, esetleg iszapos vagy agyagos kavics esetén alkalmazható);
  • Mechanikai stabilizáció (kedvező szemeloszlású helyi anyagokból készül, pl. iszapos talaj keverése homokos kaviccsal).

 

Bitumenes stabilizáció esetében higított bitument adagolunk a stabilizálandó talajhoz. A cementes talajstabilizációt a megfelelő sűrűségű hézagolással érjük el. Így a hőmérséklet változásából bekövetkező tágulás, összehúzódás nem okoz gondot. Másik megoldás, ha a beton alapréteg és a felette lévő aszfaltréteg mozgásait függetlenítjük, vagy feszültségelnyelő réteget építünk be közéjük

A meszes stabilizációt általában a víztartalom változására érzékeny talajok esetében használjuk. A mész hatására a talaj tömöríthetőségi viszonyai megváltoznak. Az optimális víztartalom lényegesen megnövekszik, cserébe viszont kis mértékben lecsökken a száraz térfogatsűrűség. A mechanikai stabilizációt rendszerint talajkeveréssel állítják elő, kötőanyag hozzáadása nélkül. Olyan talajoknál használható gazdaságosan, ahol a talaj minősége közel van a kívánt tömörséghez. Ehhez a talajhoz keverünk hozzá kőanyagot, így téve megfelelő szilárdságúvá azt.

 

Bitumenes burkolatalapok

 

 

A bitumenes burkolatalapokat aszfaltkeverő telepen, forró útibitumennel készítik, a helyszínen finiserrel építik be és hengerléssel tömörítik. A fő eltérés az útburkolatként (kötő- és kopórétegként) alkalmazott aszfaltrétegekkel szemben, hogy nem csak kőbányából származó zúzalékból készülnek. A hozzákevert anyag például kavicsos homok is lehet.

 

útalap

Címkék: -